Orosz ezüstkolloid víz készítő gép hordozható elemes

Az ideális mikron és nano méter ezüst részecske nagyságú ezüst vízről ,az elmúlt 10 évben marketingos legendákat hoztak létre ,hogy ezek a legjobbak(ezért persze jóval drágábbak is lettek) ,de problémák hatékonysági megoldásában abszolút nem hatékonyabbak,(ezt bebizonyítja az összes leírásunk amik 80 év kutatási adataira vannak támasztva) mind bármelyik ezüst víz,mert a szervezet úgyis feloldja az ezüst darabokat az emésztés során.

A leírásban a mikrogramm „Mcg” vagy „μg” (a gramm milliomod része) μg /liter mértékegység van használatban,a gép is ezen az egységeken kezeli a vizet és nem használ PPM(Parts Per Million) mértékegységet.

Erre a mikrogramm „Mcg” vagy „μg” (a gramm milliomod része) mértékegységre van beállítva a gép , víz ezüst beleoldási szerkezete ,és a betegségek felhasználásához a leírások is,és ezért nem szükséges sem a PPM egységgel,sem a részecskemérettel foglalkozni.

Minden víz kezelés után az oldatot jól keverjük össze,mert az ezüstrészecskék idővel leülnek az aljára.

Ajánlott desztillált vízzel kezelni az oldatot,(viszont tiszta víznél is hatékony a tapasztalataink szerint)mert a jelenlévő vízben lévő egyéb anyagok befolyásolhatják az ezüst kioldódás minőségét.

Minden töltési program végénél a gép jelzi,hogy befejeződött a töltés.

Az ezüst ionizátor nagyon tartós (orosz)minőség,és saját tapasztalatok szerint 4-5 évig elég,egy családi házban élő család (ember-növények-állatok) átlagos használatánál.

Nagyon praktikus,mert 4db AAA kis ceruzaelemmel működik,(akár tölthetővel is)és hordozhatósága miatt,kiránduláskor,vitorlásokon,túrákon,kültéri elektromosság nélküli területeken,vagy extrém területen történt sérülés esetén,és túlélőcsomag részeként azonnali kezelések elvégzése céljából használható.

(az elemeket nem tartalmazza az eszköz)

A gép alapból 35 és 10000 mcg oldottságú oldatot tud létrehozni 0.2-1-3 literes mennyiségben,az általános felhasználási módokhoz valóan alkalmazkodva.

Amikor sűrű oldatot vagy specifikus töltésű oldatot kell kevernünk,keverjük az oldathoz vizet a szükséges ezüsttartalom eléréséhez.

Például:

1/amikor 20000mcg/l töltöttségű vizet kell használni valamihez,akkor az 10000mcg /1literes programot kétszer futtatjuk le ugyanabban a vízben,és meglesz a 20000mcg/l oldat.

2/Amikor csak 500mcg/l töltöttség szükséges,akkor 10000mcg/ 0,2 l programmal kezelünk vizet,majd hozzáadunk 3.8 liter vizet,és meglesz a 500mcg/l oldat.

Melyik ezüst töltési oldatot mire és hogyan használjunk:

Megelőzés és egészség fenntartása esetén:

Ajánlot megelőzés során a 35-50 μg /liter oldat , 2dl/nap fogyasztását betartani ,és nem többet!

Évente kétszer 1 hónapos periódus ajánlott prevenció céljából.

Szervek és a szájüreg betegségei esetén:
torokfájás,nátha,külső fül gyulladása, ekcéma,parodontális betegségek,ínygyulladás,szájgyulladás.
Alkalmazás: a garat, a mandulák, a szájüreg,külső fül gyulladás esetén külsőleg csepegtetés és öblögetés,naponta 3-4 alkalommal, a javulásig.

Külsőleg ebben az esetben a kolloid ezüst koncentrációja 20000 μg /liter sűrüségű oldat, amit csak csepegtetni és öblögetni szabad ,és meginni nem!

Influenza és légúti vírusos fertőzés esetén:
Alkalmazás: gargalizálni a garatban -manduláknál-szájüregben és orrcseppek formájában.

-Külsőleg ebben az esetben a kolloid ezüst koncentrációja 20000 μg /liter sűrüségű oldat, amit csak csepegtetni és öblögetni szabad ,és meginni nem ,naponta 3-4 alkalommal, a javulásig.

-Belsőleg 200-250 ml naponta kétszer, a javulásig , 200 μg /liter sűrüségű oldat.

-Fertőző szem betegségek (kötőhártya-gyulladás,blefaritisz szemhéjgyulladás) esetén:
Alkalmazás: cseppek formájában a szembe 1-2 csepp naponta 3-4 alkalommal, és szemhéjmosás napi 2-3 alkalommal, amíg a gyulladás jelei elmulnak.

-Külsőleg ebben az esetben a kolloid ezüst koncentrációja 5000 μg /liter sűrüségű oldat, amit csak csepegtetni és öblögetni szabad ,és meginni nem

-Broncho-pulmonalis (tüdő és légzőszervi)betegségek esetén:
hörghurut (akut és krónikus)akár gennyes ürüléssel,köpet,tüdőgyulladás,hörgőtáji betegség,
cisztás fibrózis.
Alkalmazás: napi kétszer ultrahangos inhalátor által felgőzölt kezelt víz inhalálása.

-Külsőleg ebben az esetben a kolloid ezüst koncentrációja 5000-10000 μg /liter sűrüségű oldat, amit csak inhalálni szabad ,és meginni nem.

-Emésztőrendszeri betegségek esetén:
krónikus gasztritisz,gyomorfekély és 12 nyombélfekély,krónikus cholecystitis,krónikus vastagbélgyulladás, különféle etiológiák dysbiosis.

Alkalmazás betegségek megelőzésére: belsőleg 150-200 ml naponta háromszor, a javulásig.

50-100 μg / l iter sűrüségű oldat.

A peptikus fekély és a krónikus gastritis súlyosbodásával az ezüstionok koncentrációját az oldatban 1000 μg / l-re kell növelni.

Alkalmazás ezeknél a súlyos esetekben :fogyasztva 200 ml kezelt víz, naponta egyszer, éhgyomorra, a javulásig,1000 μg / l iter sűrüségű oldat.

A javasolt koncentráció megfelel az orosz állami gyógyszerkönyv normáinak,és a II. Vorontsov kutatóorvos a technikát a 2183479 RF szabadalom számon szabadalmaztatta.

-Bőrbetegségek esetén:
gennyes sebek,trofikus fekélyek,pustuláris bőrbetegségek,égési sebek,dermatózisok,ekcéma,

psoriasis,seborrhea, a bőr és a köröm gombás fertőzései.
Alkalmazás: borogatás, fürdők elvégzése, krémekbe belekeverve javulásig.

500-1000 μg / liter sűrüségű oldat,naponta többször,csak külsőleg!

-Urogenitális (ivarszervi) rendszer és a végbél betegségei esetén:
vulvovaginitisz,colpitis,nyaki erózió,balanoposthitis,anális viszketés,aranyér, repedések a végbélnyílásban,proctitis,paraproctitis.
Alkalmazás: a kezelt vízzel átitatott borogatás ,átmosás,tampon,ezüstvízzel kevert krémek használata a gyulladás megállításáig.

500-1000 μg / liter sűrüségű oldat,naponta többször,csak külsőleg!

Alkalmazás :húgyúti fertőzés esetén katéter használatakor : ezüst víz csepegtetése katéteren keresztül naponta egyszer. Ezüstion koncentráció 10-15 mg (nem mikrogramm!)/ liter oldatban.

-Vénás betegségek visszér,tromboflebitisz esetén:

Alkalmazás: krémekbe belekeverve,borogatásokba beleitatva, a gyulladásos folyamat javulásáig.

Az ezüstionok koncentrációja az oldatban 500-1000 μg / l.

Izom-csontrendszeri betegségek esetén:

csontritkulás,ízületi gyulladás,ízületi gyulladás,csontritkulás,gyulladásos beszűrődések, beleértve a műtét utáni eseteket is.A krónikus betegségek akut és súlyosbodása esetén az ezüst kezelést komplex terápiában kell elvégezni az orvos felügyelete mellett. Általában az elektroforézis általi ezüstbevitel módszere a leghatékonyabb probléma esetén vagy a mütét utáni reedukációban.

Az ezüst víz használata otthon és növények és zöldségeknél:

-Konzerv italok, gyümölcslevek,szörpök, tartósítása:

1.8l mennyiségű tartósítandó alapanyaghoz kell hozzáadni 2dl 500 mcg / l oldatot.

-Ivóvíz fertőtlenítése járványtanilag kedvezőtlen területeken.

Az ezüstionok koncentrációja az oldatban 50 μg / L.

-Magok áztatása és csíráztatása az ültetés előtt .

2-3 órán keresztül a magokat áztassuk 200-300 mcg / l ezüstvizes koncentrációs oldatban,majd nedves (nem ezüstvizes)szöveten hagyjuk egy átlátszó müanyag dobozban nagyjából 95% ot lefedve átlátszó tetővel csírázásig,utána ültethető.

-Szobanövények öntözése (a föld fertőtlenítésére mikroorganizmusoktól, penésztől, gombáktól).

Az ezüstionok koncentrációja 200-300 μg / L , oldattal egy hétig minden nap öntözni,majd 2-3 hetes kihagyás után lehet megint az ezüst oldattal öntözni.

-A vágott kerti virágok hosszú távú (akár 2-3 hét) megőrzése.

Az ezüstionok koncentrációja 200-300 μg / L oldatban a vázában vagy folyadékedényben.

-Ételek, zöldségek, gyümölcsök fertőtlenítése és tartósítása.

Az ezüstionok koncentrációja 500 μg / L oldat használatával,amiben csak lemosásunk és legfeljebb 1/2 órás áztatás után ,természetesen hagyjuk megszáradni a gyümölcsöket és zöldségeket, (nem törölgetve) majd eltárolhatóak a pincében vagy a hűtőben.

-Fehérneműk és ágyneműk és területek fertőtlenítése .

Szövetanyagok 2-3 órán át történő áztatása, mosogatók, fürdőkádak és fürdőszobák fertőtlenítése.

Az ezüstionok koncentrációja az oldatban 500 – 20 000 μg / L között van,ez a fertőtlenítés erősségétől változtatható.

A kolloid-ezüst egészségügyi felhasználásának a története a kezdetektől máig.

Az ezüst gyógyító hatásának tanulmányozása a 19. század második felében kezdődött.

Karl Crede német nőgyógyász felfedezése az 1970-es években egy erős antigonoblenorrhea kezeléseként az 1%os ezüst-nitrát oldat hatásáról szólt. Ez a felfedezés lehetővé tette az újszülöttek gennyes gonorrhealis szemgyulladásának kiküszöbölését a német szülészeti kórházakban. Valójában ettől a pillanattól kezdve új korszak kezdődött a veszélyes baktériumok és fertőzések megelőzésének a tanításában.

1897. augusztus 23-án a német sebész, Benne Crede,[63]. folytatva apja kutatását,számolt be a moszkvai XII. Nemzetközi Orvosok Kongresszusán, az ezüstkészítmények intravénás beadása általi széles körű felhasználásáról, a gennyes sebek eseteinél és az emésztőrendszeri kezelésének jó eredményeiről .

Ezután B. Credet más elismert nemzetközi vegyészekkel együttműködve javaslatot tett nemionizált állapotú ezüstöt tartalmazó készítmények (mint a több száz éve az orvostudomány által használt ezüstfém (kollargol) és ezüst-oxid-szol (protargol)helyetti ezüst ,kolloid részecskék iránti változtatására.

A korábban használt ezüstsókkal ellentétben ezeknek nem volt cauterizáló hatása .

Oroszországban a kolloid ezüstöt az orvosok nagyra értékelik,mert bebizonyosodott az 1904 es orosz japán háborúban lévő hatékonysága.

A kolloid ezüst intravénás alkalmazás formájában sikeresen alkalmazható:

szeptikus izületi gyulladás, reuma, reumás endokarditis [17.40], rheumatoid arthritis kezelésében
[26.36], hörgő asztma [3.46], influenza, akut légzőszervi fertőzések, bronchitis,
tüdőgyulladás [8,21,33,38], gennyes szeptikus betegségek [10,42,53], brucellózis [1,52],

Orálisan – gyomorhurut, anastomositis [54] és peptikus fekélyek [18,32] kezelésében,

Külsőleg – szexuális úton terjedő betegségek [23,74], gennyes sebek [25] és égési sérülések [41] kezelésében.

Az ezüst antimikrobiális hatásának széles spektruma, a legtöbb patogén mikroorganizmusban az ellen mutató rezisztencia hiánya, alacsony toxicitás,( és az ezüst allergén tulajdonságaira vonatkozó adatok hiánya az irodalomban) hozzájárult az ezüst iránti fokozott érdeklődéshez a világ sok országában .[47,51,68].

A heiden-társaság 1910-ben, összefoglalta az ezüst orvostudományban történő gyakorlati felhasználásának tapasztalatait (és mindezek kezelésére szolgáló kommentár-jelentést tett közzé) a különféle fertőző betegségek esetén mint:- tályog, tífusz, tüdőgyulladás, paranasalis sinusok, középfül-ínygyulladás – gonococcus septicemia diftéria , dizentéria, keratitis, kötőhártya-gyulladás, lepra, chancre, masztitisz, meningitis, epilepszia,pyemia, erysipela, carbunkulus, szifilitisz fekély, gerincvelő gyulladás, reumás láz, trachoma, faringitisz, furunculosis, cystitis, endocarditis, endometritis, chorea, epididymitis, cornealis fekélyek. [64].

A XX. század első felében az antibiotikumok és a szulfonamidok felfedezése után az ezüstkészítmények iránti érdeklődés lecsökkent.

Viszont az utóbbi időben az ezüst antimikrobiális tulajdonságai újra felszínre emelkedtek,mert

az antibakteriális baktériumok (antibiotikum) által keltett problémák megoldásához hatékony lehet.

Ezek az antibiotikumok miatt létrejött problémák lehetnek a következőek:

-allergiás szövődmények .
-az antibiotikumok toxikus hatása a belső szervekre .

-immunitás gyengülés az antibiotikum által elpusztított hasznos bélbaktériumok redukálódása által.

-a légúti gombás fertőzések és dysbiosis előfordulása a hosszú távú antibiotikum-terápia után.

-az alkalmazott antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók megjelenése.

[7,12,35,43,44].

2007 óta ismét fokozódott az ezüstkolloid iránti érdeklődés a kutatók körében .

Észrevették,hogy a test számára mint a szervek normál működéséhez szükséges nyomelem, az élettani rendszerek immunkorrekciója szempontjából ,valamint erős antibakteriális és antivirális tulajdonságai által óriási hatékonysággal bír .

A mikrobákra gyakorolt ezüstkészítmények általi hatásmechanizmusok tudományos kutatásainak megalapítója Karl Negeli svájci botanikus, aki az 1880 as években végezte kutatásait.
Megállapította, hogy nem maga az ezüst mint fém, hanem az ezüst ionjainak a kölcsönhatása a mikroorganizmusok sejtjeivel okozza a támadók elpusztulását.

Ezt oligodinamikai jelenségnek hívta és bebizonyította, hogy az ezüstnek csak oldott (ionizált) formájában van oligodinamikai hatása. [59,67].

Ezután kutatási eredményeit más kutatók is megerősítették.

Wincent német tudós, összehasonlítva egyes fémek aktivitását, azt találta
az ezüstnek van a legerősebb baktericid hatása, a réznek és az aranynak a legkevesebb.[6,9].

S. S. Botkin, majd A.P. Vinogradov ezt a tényt a biológiai függőséggel magyarázta ,és a
a nyomelemek tulajdonságaival és a periódusos rendszerben elfoglalt helyükről. D.I. Mendelejev [6.9].

Kutatásai alapján:

– A diftéria bacillus elpusztul 3nap után az ezüst-lemezen, 6 nap után a réz-lemezen ,8 nap után az arany-lemezen.

-A staphylococcus baktérium ezüstön 2 nap, réz 3 nap, aranyon 9 nap.

-A tífusz ezüst és réz 18 óra után , arany – 6-7 nap után [29].

Kutatásaival jelentősen hozzájárult az ezüstvíz antimikrobiális tulajdonságainak tanulmányozásához, és alkalmazásához az ivóvíz és élelmiszer-termékek fertőtlenítésére, Kulsky L. A. akadémikus segítségével.

Kísérletei és későbbi más kutatók munkájai is kimutatták, hogy a fémionok és disszociált vegyületeik (anyagok, amelyek vízben ionokká alakulhatnak) okozhatják a mikroorganizmusok halálát.

Minden esetben a baktériumölő hatás erősebb ,minél több az ezüst annál nagyobb az ezüstionok koncentrációja [29,58,80].

Az ionizált ezüst és más gyógyszerek és vegyszerek antimikrobiális tulajdonságainak összehasonlításánál kiderült, hogy a baktériumölő hatás :

-1750-szer erősebb mint a karbolsav.

-3,5-szer erősebb mint a higany-klorid vagy a háztartási hipó.

Ezen felül az antimikrobiális hatás spektruma az ezüstkolloidnál sokkal szélesebb, mint sok antibiotikum és szulfonamid.

A baktériumölő hatást a gyógyszer minimális dózisai biztosítják [29].

Mindezek felett V.S. Bryzgunov és munkatársai kiderítették, hogy az ezüstvíz erősebb antimikrobiális hatással rendelkezik, mint a penicillin, a biomicin és más antibiotikumok, és ezen felűl még káros hatással is van, az ezen antibiotikumokkal szembeni rezisztens baktériumtörzsekre: mint Staphylococcus aureus, Proteus vulgaris, Pseudomonas aeruginosa és Escherichia coli fajok.[7]

A kutatók számára különösen érdekes, hogy az ezüstionok különféle antimikrobiális hatásokkal rendelkeznek a bakteriosztatikumoktól (a mikrobák növekedésének gátlására képes képességtől) a baktériumölő szerekig (a mikrobák elpusztításáig).

A Staphylococcus aureus és a legtöbb cocci tekintetében néha szignifikánsan meghaladja az antibiotikumok hatását [20,29,58].

Bizonyítékok vannak arra, hogy a különféle patogén és nem patogén organizmusok érzékenysége
az ezüst jelenlétében nem ugyanaz.

Kiderült, hogy a kórokozó (támadó) baktériumos mikroflóra érzékenyebb az ezüstionokra , mint nem patogén és egészséges. [65]

Ezen információk alapján a Yu.P. A Mironenko 1971-ben kifejlesztett egy módszert különféle eredetű dysbiosis (az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota a bélben, hüvelyben, vagy a bőrön) típusu betegségek kezelésére,az ezüst ionos oldattal (500 koncentráció)μg / l) és üreg-elektroforézissel teknikával, ami által gyors gyógyulási állapotot sikerült létrehoznia [39].

Számos kutató fedezte fel, hogy az ezüstionok kifejezetten képesek inaktiválni a vacciniavírusokat [5], influenza A-1, B törzseket, a Mitrs törzset [61],néhány enterovírus és adenovírus törzset [2], gátolják az AIDS vírust [66], és rendelkeznek jó terápiás hatással a Marburg-vírus betegség [16] eseteinél,és a kutyáknál lévő vírusos enteritis és pestis kezelésében.

Több esetben már bebizonyosodott a kolloid ezüstterápia előnye, a bevett kezelési metódusok helyett [45].

L.V. Grigorjeva megállapította, hogy az Escherichia coli N163 bakteriofág, az A-5, A-7, A-14 szerotípus Koksaki vírusának teljes inaktiválásához csak az Escherichia esetében szükséges az ezüst nagyobb koncentrációja (500-5000 μg / l), Salmonella, Shigella és más bélbaktériumok esetén (100-200 μg / l.) [19].

A kolloid ezüst mikro-organizmusokra gyakorolt hatásának mechanizmusát magyarázó sok elmélet közül a leggyakoribb az adszorpció elmélete, amely szerint egy sejt elveszíti életképességét a negatívan töltött baktériumsejtek és a pozitív töltésű ezüst-ionok közötti,elektrosztatikus erők kölcsönhatása miatt, ez utóbbi baktériumsejt általi adszorpciója során. [27, 71, 73, 79].

Egyes kutatók különös jelentőséget tulajdonítanak a fizikai és kémiai folyamatoknak.

Különösen a baktériumok protoplazmájának oxidációja és megsemmisítésük terén sok kisérlet folyt, amikben sikeresen a vizben felkevert és feloldott, oxigén és ezüst ,katalizátorként funkcionált a baktériumok megsemmisítésében [29].

Voraz és Tofern (1957) kifejtették az ezüst oligodinamikai antimikrobiális hatását
SH és COOH csoportokat tartalmazó enzimek inaktiválása [22,60,76], és Tonley K.,
Wilson H. – ozmotikus egyensúlyának megsértése [77].

Bizonyítékok vannak a nukleinsavkomplexek kialakulására nehézfémekkel, ami a DNS stabilitásának megsértéséhez vezet, és ezért baktériumok életképessége [28].

Van egy vélemény, hogy az ezüst nem közvetlenül érinti a sejt DNS-ét, hanem közvetett módon hat, növelve az intracelluláris szabad gyökök számát,amelyek csökkentik az intracelluláris aktív oxigénvegyületek koncentrációját [78].

Feltételezik továbbá, hogy az ionok széles körű antimikrobiális hatásának egyik oka
az ezüst [57].

Az ezüst hatásmechanizmusa vélhetőleg egy mikrobiális sejtre az aktuális adatok szerint a következő:

Az ezüst ionokat a sejtmembrán abszorbálja, amely ezáltal egy védő funkciót lát el,ami után a sejt életképes marad, de már törlődött néhány funkciója, például osztódása (bakteriosztatikus hatás).

Késöbb amikor az ezüst már belép a sejtbe ,akkor már gátolja a légzőlánc enzimeit, elkülönítve az oxidációs folyamatokat a foszforiláció mikrobiális sejtekben, ami sejthalálhoz vezet.

Különösen érdekes az ezüstionoknak a makroorganizmus sejtjeire gyakorolt hatása.

Kutatók megállapították, hogy műtétek során különböző sejtek,szövetek vagy szervek ezüstionokat tartalmazó oldatban való tartósításakor az eritrociták és a leukociták morfológiája változatlan marad, miközben a mikroorganizmusok teljesen elpusztultak [48].

Ezek a sejtek ezután szaporodtak, miközben megőrizték a normális sejtszerkezetet, valamint az osztódási és szaporodási képességet.

A kutatási adatok azt mutatják, hogy az ionos ezüstnek nincs káros hatása a makroorganizmusok sejtjeire, ellentétben mikroorganizmusokat.

A kolloid-ezüst hatása emberi ,állati és növényi szervezetekre:

Manapság az ezüstöt már nem csak egy fémnek tekintik, hanem segítőnek is amely képes megölni
mikrobákat, valamint mikroelemként amely szükséges és állandó összetevője bármely állati vagy növényi szervezetnek.

A nyomelemek erős biológiai aktivitása a test harmonikus működését megerősíti,az enzimek, vitaminok és hormonok szintézisében való részvétele által.

A.I. Voinara szerint ,az ember átlagos napi bevitelének tartalmaznia kell körülbelül 90 μg ezüstiont [12].

Megállapítást nyert, hogy az állatok és az emberek testében az ezüsttartalom 20 μg / 100 g szárazanyag.

Az agy a leggazdagabb az ezüstben,majd az endokrin mirigyek, máj, vese és csontváz csontok [11,72].

Az ezüst-ionok részt vesznek a test anyagcseréjében.

A ezüst kation kocentrációinak arányai stimulálhatják és gátolhatják számos enzim aktivitását.

Ezüst hatására az agy mitokondriumaiban az oxidatív foszforiláció intenzitása megkétszereződik, és megnő a nukleinsavak tartalma, ami javítja az agy működését [50,62].

Csökkenti aa szervezet energiafelhasználását a szervek sejtjeinek ideális oxigénfelvételénél. [24].

A kijevi Állami Egyetemen végzett, fiatal állatok gyorsabb megerősödése általi kísérletekor , az ezüst élettani hatásainak kutatása során megállapították, hogy az ezüstionok koncentrációja jótékony hatást gyakorol a kísérleti állatokra,és azok egészségesebbek lesznek,és súlyuk is gyorsabban fejlődik ki, mint a kezeletlen ivóvizzel itatott állatoknál. [29]

Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az adott ezüst-ion koncentrációja 50–1250 μg / L
fiziológiailag a gyorsabb növekedést segíti,viszont a normális testsúllyuk elérése után, később már nem szabad ezt az emelt mennyiséget adni az állatoknak az erős egészségük megtartása érdekében.

Néhány kutató ugyanarra a következtetésre jutott, amikor az ezüst hatását vizsgálta,hogy azt problémák esetén olyan adagokban kell beadni, amelyek jelentősen meghaladják a szervek és rendszerek maximális megengedett szintjét embernél és állatnál ugyanúgy.

Több kutatás során bebizonyították,hogy a kolloid ezüst túlhasználata esetén sem történt belső szervi gyulladás és pusztító elváltozás sem,viszont történtek felgyorsult javulások [30,49].

A.A. Maslenko folyamatosan célszemélyeken 15 éven keresztül végzett kutatásai során[37], az ezüst kolloid ,50 μg /liter oldat ,2dl/nap ,fogyasztása után bebizonyitotta :

-fenntartja az emésztőrendszer normális működését.

-vérminőség változást és vérsűrüsödést vagy higulást nem észleltek.

-a májfunkciót jellemző enzimek aktivitása az ideális szinten maradt.

-nem volt kóros változás a személy szerveinek a rendszerében.

Ajánlot megelőzés során a legfeljebb ,50 μg /liter oldat ,2dl/nap fogyasztását,és nem többet!

Az ezüstvegyületekkel való ipari munka során , ha ezüst lerakódik a bőrben, és elszíneződik a bőr ,létrejön az argyria (ezüstmérgezés betegség) ami az ezüstionok fotokémiai redukciójának következménye. Kutatásai során az argyria betegek sem mutattak negatív változásokat a szervek és szervrendszerek funkcionális állapotában,valamint a testben zajló biokémiai folyamatokban .[4,31,49,70].

A szervezet egyéni hajlandósága ezüst felvételére, az adott szervezet immunitás minőségi és mennyiségi mutatói, valamint más tényezők is nagy hatással vannak az argyria (ezüstmérgezés betegség)kifejlődésére.

Ennek közvetett bizonyítéka az a tény, hogy az argyriához vezető veszélyezettség minden személynél különböző.

Az elérhető kutatási forrásokban vannak arra utaló jelek, hogy néhány emberben még akkor sem fordul elő argyria, ha nagy adag ezüstöt vesz be [29].

Woodward R.L. és más kutatók, napi 50-200 kolloid ezüst bevételét ajánlják. [81].

Az ezüstkészítmények emberi testre gyakorolt hatásainak vizsgálata során felfigyeltek a vérképző szervekre gyakorolt pozitív stimuláló hatásra, amikor a neutrofilek, a limfociták és monociták, a vörösvértestek és a hemoglobin számának növekedése,és vérsejtöregedés lassulása tapasztalható [55].

Az utóbbi 20 évben végzett kutatásokból az derült ki, hogy az ezüst egy erős szteroidhormonokkal összehasonlítható természetes immunmodulátor.

Megállapítást nyert, hogy az ezüst az adagolásától függően stimulálhatja vagy elnyomhatja a fagocitózist.

Ezüst hatására az A, M, G osztályú immunglobulinok száma növekszik, a T-limfociták abszolút számának százaléka növekszik [3,14,45].

A modern tudományok fényében az ezüst nyomelemnek tekinthető amely a belső szervek és szervrendszerek normális működéséhez szükséges,valamint egy hatékony eszköz amely javítja az immunitást és aktívan gyengíti a kórokozó baktériumokat vagy vírusokat és azok támadásait.

A kolloid-ezüst felhasználása az élelmiszer termelő gazdaságokban:

A víz elektrolitikus ezüsttel általi fertőtlenítésének széles körben elismert módszerét, először Oroszországban fejlesztették ki az 1930-as években.

1932 ben hasonló technikát vezettek be Németországban ,majd 1944 től ugyanez a módszer megjelent Angliában is.

A mai napig ezt a fertőtlenítő módszert sűrűn alkalmazzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és a világ sok más országban [29].

Megállapítást nyert, hogy az ezüst értékes képessége hosszú ideig megőrizni a tiszta víz minőségét , ízét és egészségügyi-higiéniai tulajdonságait.

1975-re a Fekete-tengeri és a Balti Hajózási Társaság, valamint a Murmanszki vonóhálós flotta is körülbelül 170 nagy teherhajót szerelt fel ezüst vízionizátorokkal.[13.56].

Oroszország űrhajósai ugyancsak dicsérték az ezüsttel kezelt viz tartós jó izét és annak hatékony tulajdonságait [29].

Az ezüst élelmiszeripari felhasználása a gyümölcs és zöldségleveknél, tejnél,italoknál és egyéb élelmiszeripari folyadékok tartósítására és fertőtlenítésére vonatkozóan ugyancsak bizonyított.

Növeli a szavatosságot és eltarthatóságot,megőrzi a jó ízt és egészségügyi-higiéniai-esztétikai tulajdonságokat megnöveli [27,34].

A tudósok észrevették a növények gyorsabb növekedését,a kolloid-ezüst vizes szövetekre letett vetőmagok gyorsabb csírázását, valamint az ezüstvízzel permetezett növények erős immunitásának gyors kialakulását a káros mikroorganizmusok támadásai ellen.

A vágott virág hosszabb ideig tárolható vagy tartható és jóval később kezd el hervadni [29].

Az ezüst vízben mosott ruhák megakadályozzák a pustuláris és gombás bőrbetegségek kialakulását.

Referenciák és források :

1. Alekberova F.A. Brucellózis kezelése kollargollal // Tr. Dagesztán méz. abban. Mahach Kala
1947.-T.3. -TÓL TŐL. 203-207.
2. Babenko G.A. Az ezüst mikroelemek gyógyászatban való felhasználásáról // Mikroelemek a gyógyászatban. –
Kijev, 1977. – 7. kiadás. -TÓL TŐL. 3-8.
3. Bezlepko A.V. A kollargol hatékonysága és biztonsága nem atopiás hörgők kezelésében
asztma. Diss …. cand. édesem. Sciences, M., 1999.
4. Birg N.A., Shevchuk E.I. Krónikus ezüst-mérgezés // Med. Chuvashia. -1995. -N1-2. -TÓL TŐL.
94-95.
5. Bogdanchikova N.E., Kurbatov A.V., Tretjakov V.V. és a kolloid ezüstkészítmények egyéb tevékenysége
RA a himlő oltással kapcsolatban // Chem. Farm. Magazin. -1992. -T.26. -N9-10. -TÓL TŐL. 90-91.
6. Botkin S.S. A fiziológiás hatás és a kémiai tulajdonságok közötti kapcsolat kérdése
Mendelejev szerint az első csoport elbeszélése. (Előzetes üzenet) // Weekly.clin.gas. -1885. -N23. -TÓL TŐL. 411-
413.

7. Bryzgunov V.S., Lipin V.N., Matrosova V.P. Az ezüst baktericid tulajdonságainak összehasonlító értékelése
víz és antibiotikumok a mikrobák tiszta tenyészetein és azok társulásain // Nauchn.tr. Kazan Medical Institute. –
1964-T.14. -TÓL TŐL. 121-122.
8. Vdovichenko E.Ya., Egorova N.A., Politova A.G. Ezüst víz aeroszoljai a gyulladás kezelésére
tüdőbetegségek // Tényleges. kérdések fizioter. és üdülőhely. Perm, 1974. 29-31.
9. Vinogradov A.P. A tengeri szervezetek kémiai elemi összetétele // Tr. Biochem. labor. Szovjetunió Tudományos Akadémia. –
1938. -N4. -TÓL TŐL. 91.
10. Vitsyn B.A., Ostashevsky A.T., Blagitko E.M. Intézetben műtéti szepszisben szenvedő betegek kezelése
az ammónia ezüst oldatok vénás bevezetése // Sebészet. -1976. -N11. -TÓL TŐL. 129-132.
11. Vlasyuk P.A. Nyomelemek és radioaktív izotópok a növényi táplálkozásban. -Kiev .: Egy SZSZKSZ, 1956.
12. Voinar A.I. Nyomelemek a vadonban. -M .: Magasabb. Iskola, 1962.
13. Voitenko A.M. Víz és ipari szennyvíztisztítás. 1973., 10. szám, -C.128-134.
14. Volsky N.N., Seledtsov V.I., Lyubimov G.Yu. A kolloid készítmények immunmoduláló tulajdonságai
ezüst // Kolloid ezüst. Fizikai-kémiai jellemzők. Alkalmazás az orvostudományban. 1. preprint. Intézmények
itt a Boreskov G.K. nevű katalízist Sib. RAS. Novosibirsk, 1992. -C. 31-52.
15. Vygovsky A.A. Brucellózis sokkterápia // Orvosi üzlet. -1947. -N9. -TÓL TŐL. 734-736.
16. Vyazunov S.A., Burmistrov V.A., Shestopalov A.M. et al., Fehérjementes készítmény terápiás hatása
kolloid ezüst a marburg vírusos betegség kezelésében tengerimalacokban // Kolloid ezüst.
Fizikai-kémiai jellemzők. Alkalmazás az orvostudományban. 1. preprint. Katalízis Intézet Boreskova G.K. Sib.
Tsz. RAS. Novosibirsk -1992. -TÓL TŐL. 55-59.
17. Gamm. Reumás betegségek collargolummal történő kezelésére // Vestn. modern méz -1929. N21. -TÓL TŐL. 1150-
1151.
18. Glazov A.V., Kerin V.V., Vinogradova M.A. et al., A gastroduodenalis helyi kombinált kezelése
fekély salétromsav ezüst oldattal és alacsony energiájú lézer sugárzással // Modern kérdések
orvosi és megelőző gyógyászat rendszere: Absztraktok. doc. – M., 1986. – 3. szám. -TÓL TŐL. 64-67.
19. Grigorijeva L.V. Víz és ipari szennyvíztisztítás. – Kijev, 1973. – 10. szám. -TÓL TŐL. 9-13.
20. Golubovich V.N., Rabotnova I.L. A Candida utilus ezüstionokkal történő növekedésének gátlásának kinetikája // Mikro-
biológia. -1974 -T.43. – 6. kiadás -TÓL TŐL. 1115-1117.
21. Dereglazova ZV, Maryukha N.P. A gallér-célú aeroszol inhaláció hatékonysága akut légzésben
betegségek a kezelési folyamatban a “Belokurikha” üdülőhelyen // Nauchn.tr. Novoszibirszk édesem. abban. –
T.100. -C.128-130.
22. Dondysh L.M. Az ezüst gátló hatása egyes enzimatikus rendszerekre // Kérdések
exogén és szerves neuropszichiátriai rendellenességek. Tudományos anyagok conf. GOS tudományos. kutatott abban
A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának pszichiátriája. -M., 1964. -Vyp.2. -TÓL TŐL. 143-165.
23. Egiazarov M.K. Vesiculitis és a collargol injekcióval történő kezelésük tapasztalata // Orvosi üzlet. -1930.
-N21-22. -TÓL TŐL. 1576-1580.
24. Ivanov V. N., Larionov G. M., Kulish N. I., Luttseva M.A. Néhány kísérleti és
az ezüst kationok felhasználásának eredményei a gyógyszer-rezisztens mikroorganizmusok elleni küzdelemben //
Ezüst az orvostudományban, a biológiában és a technológiában. Előzetes nyomtatás N4. Sib. Kost. Novosibirsk, 1995. 53-62.
25. Kadyshev Yu.G., Dekhtyar A.L., Litvinov P.G. stb. Az “ezüst víz” használata a műtőben
sebek // Klinikai. sebészet. -1995. N 1. -TÓL TŐL. 45.
26. Kim V.P. A kolloid ezüst terápiás hatásáról rheumatoid arthritisben. // Kérdések sover
shenstv. terapeuta. szolgáltatások a köztársaságban: Thes. doc. -Aktubinsk, 1986. -C. 154-156.
27. Knafelman P.F. Ezüst, mint élelmiszer-tartósítószer. Absztrakt. Folypát. diss. -Odessza,
1947.
28. Chriss E.E., Yatsimirsky K.B. A nukleinsavak kölcsönhatása a fémekkel // Uspekhi khimii. –
1966.- 35. 35. -Vyp.2. -TÓL TŐL. 347-365.
29. Kulsky L.A. Ezüst víz. Kijev, 1987.
30. Lazarenko D.I., Chizhov S.V., Kozyrevskaya G.I. et al., az ezüstionokkal dúsított víz toxikusságáról
ra // Higiénia és higiénia. -1964. N2. -TÓL TŐL. 98-100.
31. Livandovsiy Yu.A. Argirók a collargol hosszan tartó orális adagolásával // Sov.med. -1988. -N10. -TÓL TŐL.
120-121.
32. Loginov A.F., Bezlepko A.V., Tsyrik V.A., Skvortsov S.V. Ionhatékonyság
ezüst a gyomorfekély és a 12 p-vastagbél kezelésére // Az agresszív terápia lehetőségei és kilátásai
plasztikai rekonstrukciós műtét. A GVKG elnevezett tudományos-gyakorlati konferenciájának összefoglalói
Burdenko N. N. –Moszkva, 1999. –S.125-126
33. Lopatina O.A. A légzőszervi betegek klinikai és immunológiai paraméterei és kezelése
szinkítitális vírusos betegségek. Absztrakt. diss. … Orvostudományi jelölt. -M., 1989.
34. Maksimenko I.P. Konzerv -, gyümölcs – és zöldségipar. 1940, -N.2, -C.52.
35. Malyshev V.M., Rumyantsev D.V. Ezüst. -M., 1976.
36. Maryukha N.P., Rassokhin V.M. A rheumatoid betegek kezelésének és rehabilitációjának sokéves tapasztalata
artritisz kolloid ezüst // Prof. fogyatékosság a sérülések és betegségek miatt
motoros készülékek. -M., 1980.-S. 112-113.

37. Maslenko A.A. Az ezüstvíz és az ezüstkonzerv víz hatása az emésztőszervekre
Niya // Orvosi üzlet. -1976. N5. -TÓL TŐL. 88-90.
38. Mironenko Yu.P. Influenza kezelése fém ezüst ionizált oldatokkal // Kémia
influenzamegelőzés és kemoterápia. Mater. 1. Mind. szimpózium az influenza kemoterápiájához és kemoterápiájához.
Leningrád, 1971. június 23-25 -L., 1972. -C. 116-118.
39. Mironenko Yu.P. Hasi elektroforézis // Orvosi újság – 1971 – október 26
40. Mnatsakanov P.P. Akut ízületi reuma kezelése collargollal // Orvosi újság. -1931. –
N20. -TÓL TŐL. 1496-1500.
41. Morozov I.M. Az égési sérülések kezelése collargollal. // Irkutszk. édesem. Intézet, Szo tudományos állam működik
Kisállat sebész. klinikákon. -Irkutszk, 1940. -Vyp. 2. -C. 165-170.
42. Mkhitarov G.V. A szepszis kezelése ezüst-ammónia oldatokkal // Tr. I. M.M.I. -M., 1936.-T.8. –
S. 237-239.
43. Nezhinskaya G.I., Kopeikin V.V., Gmiro V.E. A nagyon diszpergált fém immunotrop tulajdonságai
ezüst // Ezüst az orvostudományban, a biológiában és a technológiában. Előzetes nyomtatás N4. Sib, RAMS Tanszék – Novoszibirszk, 1995. – P.
151-153.
44. Obukhov A.V. Az ezüstkészítmények felhasználásának kilátásai a HIV-fertőzés kezelésére // Primenen-
ezüst gyógyszer a gyógyászatban. Előzetes nyomtatás N3. RAMS Klinikai Immunológiai Intézet. Sib. Tsz. RAS. –
Novosibirsk, 1994. 6-12.
45. Obukhov A.V. A kollargol hatása az in vitro immunreakciókra // Kolloid ezüst. Fizikai
Kémiai tulajdonságok. Alkalmazás az orvostudományban. Előzetes nyomtatás N1. Katalízis Intézet Boreskova G.K. Sib.
RAS. –Novosibirsk, 1992. –S. 53-54.
46. Petrov N.S., Suslov V.A. A hörgő asztma fertőzésfüggő formájának kezelése
ezüst készítmények .// ХIХ MINDEN. terapeutak kongresszusa. Tez. doc. és üzenet Taskent, 1987. -T.43 -C. 329-330.
47. Roshchin A.V., Ordzhonikidze E.K. Ezüst – toxikokinetikájának néhány szempontja // Munkahelyi egészség
és foglalkozási megbetegedések. -1984. -N10. -TÓL TŐL. 25-28.
48. Savadyan E.Sh., Melnikova V.M., Belikova G.P. Az ezüst használatának jelenlegi tendenciái
antiszeptikumok tartása // Antibiotikumok és kemoterápia. -1989. -N11. -TÓL TŐL. 874-878.
49. Serikova A.Z., Stefan E.F. A bőr argyria esete // Ter.arch. -1987. -T.59. -N4. -TÓL TŐL. 142-143.
50. Webb L. Az enzimek és az anyagcsere gátlói. -M .: Mir, 1966. -P.550.
51. Fedorov S.M., Ado V.A., Mokronosova M.A. fémek által okozott allergiás dermis-tit
szenzibilizátorok ékszerekben és a fogamzásgátló spirálban // Tomsk State University Journal. Dermatol. és venereol. -1997 –
N1. -C. 49-50.
52. Tselishchev A.M. A brucellózis kezelése. A brucellózis kezelésének tapasztalata az “Uchumi-tó” üdülőhelyen // Tomszk Tr
orvosi intézet. -Tomsk, 1947. -T.13. -TÓL TŐL. 108-112.
53. Tsirunenko K.M. Az ezüstvegyületek ammóniaoldatának a kezelés során történő felhasználásának eredményei
gennyes folyamatok // Tr. I. M.M.I. -M., 1936.-T.8. -TÓL TŐL. 160-164.
54. Cherkassky M.A. A kollargol gasztritisz és anastomositák alkalmazására vonatkozó javallatokról // Sat. munkaerő
Kurszk. édesem. Inst. Kiadás 1. Kursk, 1954.- S. 94-95.
55. Scherbina A.V. Zmina a vér morfológiája pislyarodovyh szeptikus szeptikus convales
lyubvannya ammoniakovym siblom // Radyansk gyógyszer. -1937. -N8. -TÓL TŐL. 63-69, 437.
56. Elpiner L.I., Shafirov Yu.B. et al. // Tudományos tranzakciók conf. Vízszállítási Higiéniai Tudományos Kutatóintézet
A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma, 1972., 2. szám, -C.150-153.

57. Abramson J.J., Trimm J.L., Weden L., Salama G. Heavy metals induce rapid calcium release from sarcop-

lasmicreticulum vesicles isolated from skeletal muscule// Proc. nat. Acad Sci. -USA 1983. -Vol 80. -N6. – P. 1526-

1530.

58. Becker R.O., Spadaro G.A. Treatment of orthopaedic infections with electrically generated silver ions // J. Bone a.

Joint Surg. -1978. -Vol.60-A, -N7. -P. 871-881.

59. Beyer W. Wie entsteht die naturliche Oligodynamie reinen metallischen Silber? Diss … -Leipzig, 1934.

60. Bragg P.D., Rainnie D.J. The effect of silver ions on the respiratory chain of Escherichia coli// Can.

J.Vicrobiolog. -1974. -Vol.20. -P. 881-889.

61. Brauni I., Krushe F., Kurth C. Die Trinkwassersilberung R. oldenbour. -Munchen, 1957.

62. Chappel J.B., Greville G.D. Effect of silver ions on mitochondrial adenosinetriphosphates// Nature (Lon-

don). -1954. -Vol.174. -P. 930-931.

63. Crede B. Silber als aussers und inners Antisepticum.// Arch. Klin. chir. -1897. -Bd.55. -Heft 4.

64. Collargol. (Колларгол). Акционерное общество химическая фабрика фон Гейден. Радебель близ

Дрездена. 1910 (обзор), пер. с нем. Место нахождения ЦГНМБ РФ г. Москва.

65. Doer R., Bergner W. Zur Oligodinamie des Silbers// Biochem. Zeitschr. -1922. -N131. -S. 351-356.

66. Fox Ch. L. Silver sulfadiazine for inhibition of AIDS virus during sexual inter-course// Columbia Univ. Eur. Pat.

Appl. EP 287,204 (CL A61 k 33/635). -1988.

67. Goetz A., Tracey R.L., Harris F.A., Jr. Silver in industry/ Ed. by Addicks L. – Reinhold, new York, 1940.-P.

401-429.

68. Haeger K. Postoperative treatment of leg ulcers with silver spray and aluminium foil// Acta Chir. Scand. -1963. –

Vol.125. -P. 32-38.

69. Halsted W.S. Ligature and suture materials // JAMA. -1913. -Vol.60. -P. 1119.

70. Hill W.R., Pillsbury S.M. Argyria and the pharmacology of silver. -New-York, 1939. -P. 1-172.

71. Jakob F., Monod J. On regulation of gene activity//Quant. Biol.-1961.-N26.-P. 193.

72. Kettner W., Vogel K., Kruger G. Zum klinischen Bild der Argyrose// Dtsch Gesundheitsw. -1970. -N37. -S.

1746-1747.

73. Leitner N. Der Einfluss von Elektrolyten auf die bakterizide Wirkung von Kupfer – und Silbeeersalzen. Die

Abhangigkeit der bakteriziden Wirkung von der elektro-statischen Ladung der Bakterien // Biochem. Ztschr.-1930. -N221.

-S. 42-63.

74. Lund R.J. Prophylaxis against gonococcal ophtalmia neonatorum. A prospective study // Afr. Med. J. -1987,

-Vol.72. -N.9. -P. 620-622.

75. Muller R. Zur Geschichte der therapeutischen Kolloidchemie insbesondere des Kolloiden Silbers // Kolloid

Zeitschrift. -1940. -Bd.42. -N1. -S. 113-115.

76. Stanford W., Rappole B.W., Fox Ch. L. Clinical experience with silver sulfadiazine, a new topical agent ffor con-

trol of pseudomonas infections in burns// J. Trauma. -1969. -Vol.9. -N5. -P. 377-388.

77. Tonley K., Wilson H. Desinfection principles of bacteriology and immunity// J. Bacteriol. -1955. -Vol.155. –

N1. -P. 119-162.

78. Underwood E.I. Interaction of trace elements. Toxicity of heavy metals in the environment. -New.York,

1979. -P. 641-648.

79. Vignati I., Schnabel R. Beitrag zur Kenntnis der Desinfectionswirkung der Metallsalze //Zentralbl. Bakte-

riol. -1928. -N109. -S. 464-475.

80. Waler S.M., Rolla G. Comparison between plaque inhibiting effect of chorhexidine and aqueous solution of

copper and silver ions// Scand.I.Dent.Res. -1982. -Vol.90. -N2. -P. 131-133.

81. Woodward R.L. Review of the Bactericidal Effectiveness of Silver //J. Amer. Water Works Assotiation. –

1963. -55. N7. -P. 881-886.

Orosz ezüstkolloid víz készítő gép hordozható elemes
https://kolcov-planeta-regionov.com/orosz-alternativ-modszerek/viztisztitas-kezeles-feltoltes/orosz-ezustkolloid-viz-keszito-gep-hordozhato-elemes/